Téli veszélyek

A télen is kint tartott házi kedvenceket különösen nagy figyelemmel kell ellátnunk. Nagyon fontos, hogy száraz, meleg kuckót biztosítsunk nekik, hiszen ennek hiányában egészségügyi problémák jelentkezhetnek a hideg időjárás következményeként.
Egy felelős állattartónak mondani sem kell, hogy a kutya- és macskaházat szalmával, vagy valamilyen jó szigetelőképességű anyaggal bélelje ki, és a bejárathoz erősítsen valamilyen szélfogó anyagot. Ezek a gondoskodó műveletek sokszor az állat életét menthetik meg. Ilyenkor láthatja a gazdi, hogy milyen fontos a kedvenc méretéhez megfelelő háznagyság, hiszen ha az arány ideális, az állat teljesen be tudja "fűteni" éjszakára a fekhelyét. Nem kell tehát aggódnunk! Ha kedvencünknek megfelelő felépítésű a bundája és a tartási körülmények is megfelelőek, remekül érzi majd magát a helyén, még akkor is, ha kemény fagyok vannak.
Más a helyzet, ha az állat valamilyen betegségben szenved. Hideg időben gyakorta fordul elő meghűlés, mely a felső légutak hurutjában nyilvánul meg, és általában lázzal is jár.
Ilyenkor a meleg a gyógyulás szempontjából kulcsfontosságú lehet, ezért ha megoldható, akkor fűtött helyen - akár a garázs is megfelelő - helyezzük el az állatot, amíg fel nem épül.

Hideg időben a kedvencek helyes táplálására is oda kell figyelni. Ilyenkor a testhőmérsékletük fenntartásához több energiára van szükségük, ezért több, vagy magasabb energiatartalmú kutyatáppal etessük kedvenceinket. Ha házi kosztot kapnak, akkor pedig próbáljunk a megszokottnál táplálóbb, mennyiségileg is több eledelt adni az állatoknak.
A kertben tartott házi kedvenceknél arról sem szabad megfeledkezni, hogy télen az állatok vize hamar megfagy. Sűrűn ellenőrizzük, és ha kell, cseréljük!

Hideg, havas időben nem árt, ha kedvencünket időnként átvizsgáljuk. Kiemelten figyeljünk a tappancsokra. A kutya tappancsa nem szereti a sót! Sajnos még napjainkban is igen elterjedt fagyás- és csúszásgátló a só. Téli latyakos időszakban sokszor láthatunk sántító, talpukat nyalogató kutyákat az utcán. Ennek oka, hogy a só kimarja a kutyák érzékeny talppárnájának bőrét, amely kisebesedve, kirepedezve komoly fájdalmakat okozhat az állatnak.
A kerten belül, ha lehetséges, használjunk homokot a csúszás megakadályozására, de ha kénytelenek vagyunk kivinni az állatot az utcára kenjük be a talpát valamilyen védőkrémmel. Ilyen krémet az állatpatikákban lehet kapni, de a vazelin is megteszi. Ha hazaértünk, langyos vizes ruhával töröljük át a lábakat és az alhasi tájékot, amelyekkel érintkezett a hólé.

A zord hidegben főleg a felelőtlen gazdák által eltaszított kóbor kutyák, de néha a hosszabb időre elszökött, vagy mostoha körülmények között tartott kedvencek is különböző fokú fagyási sérüléseket szenvedhetnek.
A túlságosan hideg, nedves és szeles időben az állati szervezet hőszabályozása felborulhat. Ilyenkor az állat hőleadása olyan mértékű lehet, hogy bekövetkezhet a test általános lehűlése.
Ennek jeleként az állat testének belső hőmérséklete lecsökken, ami az életjelenségek csökkenésével, extrém esetekben pedig a megszűnésükkel járhat.
A hideg idő helyi kedvezőtlen hatása leggyakrabban a nagy hőveszteségnek kitett, kiálló testrészek (orr, fül, farok) fagyását okozza.
A hidegnek kitett testrészekben először a vérkeringés lelassul, a bőr kipirul, szederjessé válik, majd enyhén megduzzad, ezt nevezik elsőfokú fagyási sérülésnek. Ha a duzzanat növekszik és a bőrön savóval telt hólyagok keletkeznek, akkor beszélünk másodfokú fagyásról. A fagyás legsúlyosabb formájánál, a harmadfokú fagyási sérülésnél az érintett bőrfelület elüszkösödik és elhal. Nagyon fontos, hogy a fagyott testrészt nem szabad hirtelen felmelegíteni! Elsőfokú fagyásnál, amennyiben hólyagok még nincsenek(!), elsősegély céljából puha ruhával enyhén dörzsöljük a bőrfelületet. Fagyási sérülésnél minden esetben mielőbb forduljunk állatorvoshoz.

Télen nemcsak a hideg idő veszélyeztetheti kedvenceinket. Nagyon óvatosan kell bánnunk például a fagyálló folyadékkal is. A fagyálló folyadék (amely etilén-glikolt tartalmaz) nem körültekintő cseréjekor kedvenceink hozzájuthatnak ehhez az édeskés ízű, mérgező folyadékhoz. Bár a macskák érzékenyebben reagálnak az etilén-glikol mérgezésre, mint a kutyák, mindkét fajnál súlyos tünetek jelentkezhetnek, és akár elhullás is bekövetkezhet.
A mérgezés tünetei az elfogyasztott mennyiségtől függően már 1-2 órán belül jelentkezhetnek. A nyálzás, hányás, bágyadtság, dülöngélés, tudatzavar, majd pedig a súlyos vesekárosodás mind a mérgezés velejárói lehetnek.
Mint minden mérgezésnél, az etilén-glikol mérgezésnél is nagyon fontos a korai felismerés. Ahogy észrevesszük, vagy gyanítjuk, hogy kedvencünk fagyálló folyadékot ivott, mielőbb forduljunk állatorvoshoz, aki a megfelelő ellenszer alkalmazásával idejében végzett beavatkozás esetén megmentheti állatunkat.